Az élet és a boldogság elfogadása

A teljes és boldog élet a léleknek egy komoly teljesítménye.   

Az életnek és a boldogságnak az elfogadását mindenekelőtt a lelkiismeret akadályozza meg, mert gyakran az ártatlanság érzésével tölt el bennünket, amikor valaki másért akarunk szenvedni, anélkül, hogy ez a másiknak könnyebbséget jelentene, vagy bármilyen szempontból segítene. Fordított esetben sokszor vétkesnek érezzük magunkat, ha elfogadjuk az életet és boldogok vagyunk. 

Ha a boldogság útján járunk el kell szakadnunk valamitől, és ez félelmet kelt. Ám ezen az úton haladva egy magasabb síkra jutunk. 

Ha valami rosszul is végződhetne, és mégis jól alakul, az ember alázatosan meghajol a boldogság előtt, és azt mondja: “Köszönöm, hogy eljöttél.” És elfogadja mindezt anélkül, hogy tenne érte valamit. Otthont adunk a boldogságnak, amíg nálunk marad, és ha menni akar, megfelelő alázattal elengedjük. Ekkor béke fogja betölteni a lelkünket, és csöndes boldogság. 

Forrás: Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja

Facebook Comments